Argentína

Búcsú Brazíliától, következő állomás: Argentína
2004-02-27
Brazília egy csodálatos állomás volt. Azt hiszem, hogy mindent megnéztem amit 41 nap alatt meg lehet nézni: tengerpartok, történelmi városok, egy kis dzsungel és az ország egyik legszebb nemzeti parkja, a Chapada Diamantina. Találkoztam a rég nem látott brazil barátaimmal, s hiába egyedül kezdtem a kalandot, szinte 1 napig sem voltam egyedül. Ezért nem is féltem az egyedül utazástól soha, mert nyitott szívvel és őszinte barátkozni akarással nagyon könnyű értékes utitársakra lelni. Eredeti terveim között a déli államokat is meg akartam látogatni de a salvadori karnevál miatt erre már nem jutott idő. Mindazonáltal sokat láttam és rengeget tanultam ebből az Európa méretű országból mind kultúra, mind gasztronómia, mind életszemlélet terén. A közel 6 hét alatt még portugálul is felszedtem annyit, amivel már nem adnak el. Örültem, hogy megyek tovább egy másik "világba" de azért volt bennem egy kis szomorúság is. Hiányozni fognak a csodás gyümölcslevek, a bőséges reggelik és a kedvencemmé vált amazonasmenti gyümölcsből készített desszert juice, az acai. Legalább tudom, hogy miért kell visszajönni.

Argentína egy egészen más világ. Talán a legeurópaibb ország Európán kívűl. A lakosság nagyrésze fehér, azaz itt nem kell attól tartanom, hogy kinéznek a bőrszínem miatt és én leszek a gringó. Persze azt itt is azonnal kiszúrják, hogy turista vagy. Nincs menekvés. Argentina kishíján akkora mint India, ennek ellenére mindössze 37 millió ember lakja. Északi része trópusi, déli része sarkvidéki éghajlatú. Amiről Evitán kívül igazán híres, az a STEAK és egyéb húsételek. Na, majd itt megerősödök - gondoltam - és felszedek egy pár kiló pluszt, hogy majd egészségben átvészeljem a Bolíviai 3 hetet, ami április közepétől vár majd rám.

Folytatás: Puerto Iguazú (2004.02.27. - 02.28.)